szolgáltatások
szolgáltatások
Milyen tünetek megjelenése esetén javasolt angiológushoz fordulni?
- terhelés során az alsó végtagokban görcsös fájdalom jelentkezik („kirakatnézegető betegség”).
- ismeretlen eredetű, egyéb okkal nem magyarázható alsó végtagi fájdalmai vannak.
- alsó végtagon nem gyógyuló sebek, vagy nyugalmi fájdalom jelenléte esetén.
- 65 év felett szűrő jellegel.
- 50 év felett, amennyiben az érelmeszesédés egyéb rizikótényezői is jelen vannak (pl.: cukorbetegség, magasvérnyomás-betegség, túlsúly, dohányzás, korábbi agyi-, szív infarctus, családban halmozottan előforduló szív- és érrendszeri megbetegdés).
- kéz, láb ujjainak időszakos, fájdalmas elszíneződése.
- egyéb okkal nem magyarázható alsó végtagi duzzanat/vizenyő megjelenése esetén.
- korábban mélyvénás trombózison, vagy tüdőembólián átesett betegek.
- tervezett gyermekvállalás esetén, amennyiben az várandós családjában halmozottan, vagy korai életkorban, esetleg szokatlan lokalizációban fordult elő mélyvénás trombózis, vagy tüdőembólia. Ugyancsk javasolható, ha halmozott trombotikus rizikófaktorok vannak jelen a kórelőzményben (pl.: korábbi mélyvénás trombózis, vagy tüdőembólia, viszeresség, túlsúly, 35 év feletti életkor).
Mik a leggyakoribb betegségek,
amiket az angiológus kezel?
Az artériák betegségei
- Perifériás artériás érszűkület: A perifériás artériás betegség (PAD) egy gyakran előforduló érbetegség, amelyben a beszűkült artériák csökkentik a végtagok – általában az alsóvégtagok – vérellátását. A betegség kialakulásakor a vérellátás általában nem elegendő a szövetek szükségleteinek kielégítésére, és ez okozza a tüneteket.
- Vascularis encephalopathia (agyi artériák szűkülete és infarktusa): az agy nem megfelelő vérellátásának következményei, melyek az agysejtekben nem gyulladásos jellegű károsodást okoznak. Ezek az encephalopathiák klinikai szempontból nem egységesek és számos belgyógyászati betegség talaján alakulhatnak ki.
- Raynaud-szindróma (kéz artériának szűkülete, autoimmun betegség): jellemzője, hogy a kéz (ritkán a láb) ujjai mindkét oldalon, szimmetrikusan, hideg hatására vagy pszichés, érzelmi megterhelést követően rohamszerűen, fájdalmasan elfehérednek, elsápadnak. Ennek oka az, hogy az ujjakban levő artériák összeszűkülnek, emiatt a vér hirtelen kiáramlik belőlük. Ezt követi a második szakasz, amikor az ujjakban az érgörcs enyhülése után ismét megindul a véráramlás – ekkor az ujjak lilás színűek lesznek. A harmadik fázisban megszűnik a fájdalom, és az ujjak kipirulnak, vörössé válnak.
- Varicositas- visszeresség: A felületes vénák kitágulásában kulcsszerepe van a vénabillentyűk elégtelen záródásának. A nem záródó billentyű miatt megnő a nyomás a szívtől távolabbi érszakaszban, emiatt ezeken a területeken kitágulnak, kanyargóssá, merevfalúvá válnak az erek.
- Thrombophlebitis (felületes vénagyulladás): Akkor alakul ki, amikor egy véna valamilyen okból kifolyólag begyullad és ezt követően a gyulladt érben egy vérrög alakul ki. A visszérgyulladás általában az alsó végtagok betegsége, azonban thrombophlebitis ritkán kialakulhat a kar, illetve a nyak vénáin is.
- Mélyvénás thrombozis (érrőg képződés): Mélyvénás trombózisról akkor beszélünk, hogyha vérrög (trombus) alakul ki a szervezet valamelyik mélyen (nem közvetlenül bőr vagy nyálkahártya alatt) futó vénájában.
- Antifoszfolipid-szindróma (APS), más néven Hughes-szindróma az immunrendszer zavart működése következtében kialakuló betegség, amelyre a vér alvadási zavara jellemző.
- Trombózis profilaxis, megelőzés (minden, ami a műtétek utáni gyógyszeres kezelésre vonatkozik vérrögképződés gátlására, és a mobilizálás is)
- Krónikus vénás elégtelenség (vénás pangás, álló helyzetben vénás hipertónia, bőrelváltozások): Nehézláb-érzés, feszülés, viszketés, lábszárgörcsök, fáradékonyság, „nyugtalan láb” szindróma: a krónikus vénás elégtelenség jellegzetes panaszai.
- Limphangitisz : A nyirokérgyulladás (lymphangitis, limphangitis) a nyirokerek gyulladása, mely elsősorban fertőzéses eredetű, jellemzően baktérium okozta fertőzés következtében alakul ki.
- Erysipelas :orbánc, a bőr és bőralatti szövetek gyulladása, Streptococcus fertőzés, nyirokutakon terjed
- Limfödéma, nyiroködéma: a nyirokerek beszűkült kapacitása miatt kialakuló szöveti duzzanat nyirokpangással, a végtagok megvastagodásával
Hogyan készüljek az angiológiai vizsgálatra?
Az angiológiai vizsgálatok különösebb előkészületet nem igényelnek. Célszerű ugyanakkor a vizsgálat során felmerülő kérdésekre felkészülni, szükség esetén a rendelkezésre álló dokumentumokat magával hozni. (korábbi ill. jelenlegi betegségek, gyógyszerszedés, gyógyszerérzékenység, korábbi műtétek, altatások, érzéstelenítések)
Hogyan zajlik a vizsgálat?
- Részletes kórelőzmény (anamnézis) felvétele, a szív- és érrendszeri, illetve a tromboembóliás rizikófaktorok minél teljesebb körű felmérése elbeszélgetés keretében ami kiterjed a tünetek, korábbi betegségek, valamint a családi betegségek kikérdezésére.
- Fizikális vizsgálat, mely során az angiológus szakorvos megvizsgálja az érintett területet. Azt követően perifériás verőérszűkület gyanúja esetén Doppler ultrahangos vizsgálatot végez el. A Doppler ultrahanggal az artériák, a vénák és a vénabillentyűk állapotát lehet felmérni, különös tekintettel a kóros eltérésekre
- Diagnózis felállítása után életmódbeli tanácsadás, terápiás javaslat adása, receptfelírás, gondozásba vétel
- Amennyiben a probléma műtéti beavatkozást igényel érsebész felkeresése válhat szükségessé.
Öregujj-kar index (TBI) mérés – korszerű vizsgálat az alsó végtagi érszűkület felismerésére
Gyors, fájdalommentes vizsgálat, amely bizonyos esetekben a hagyományos érszűkületszűrésnél is megbízhatóbb információt nyújthat.
Az alsó végtagi érszűkület felismerésének egyik leggyakrabban alkalmazott módszere a boka-kar index (ABI) meghatározása. A vizsgálat során a karokon és a bokákon mért vérnyomásértékek összehasonlításával következtethetünk az alsó végtagok artériás keringésének állapotára.
Bizonyos betegségek és állapotok esetén azonban az érfalak merevebbé válhatnak, így a hagyományos boka-kar index eredménye nem mindig ad megbízható képet a keringésről.
Ilyenkor jelenthet segítséget az öregujj-kar index (TBI) mérése.
A vizsgálat során a vérnyomást a boka helyett a nagylábujj magasságában mérjük, ahol az erek általában kevésbé érintettek az érfalak merevségével járó elváltozásokban. Ezáltal a módszer olyan esetekben is értékes információt nyújthat, amikor a hagyományos mérés eredménye bizonytalan.
Kiknek lehet különösen ajánlott?
Az öregujj-kar index mérése elsősorban azoknál a pácienseknél lehet hasznos, akiknél fokozott az érfalak merevségének kockázata, például:
- Cukorbetegek
- Krónikus vesebetegségben szenvedők
- Idősebb páciensek
- Egyes, tartós gyógyszeres kezelésben részesülő betegek
A vizsgálat angiológusok és érsebészek számára is fontos kiegészítő információt nyújthat, különösen akkor, ha a hagyományos boka-kar index eredménye nem egyértelmű vagy emelkedett értéket mutat.
A vizsgálat előnyei:
Gyors és fájdalommentes: a mérés egyszerűen, a páciens számára minimális kellemetlenséggel elvégezhető.
Pontosabb tájékozódást segíthet: bizonyos betegcsoportokban megbízhatóbb információt nyújthat az alsó végtagok keringéséről.
Segíti a további kivizsgálást: az eredmény alapján szükség esetén célzott szakorvosi vizsgálat javasolható.
Az öregujj-kar index mérése Magyarországon egyelőre elsősorban speciális centrumokban érhető el.
Vizsgálat utáni teendőim
Vizsgálat nem jár olyan beavatkozásokkal, ami megszorítássokat von maga után.
ANGIOLÓGUS
SZAKORVOSUNK
Dr. Varga Bence Attila
online foglalás
