Jelentős kockázati tényező az érrendszeri, szív- és vesebetegségek kialakulásában. A hipertónia az egyik legfontosabb kockázati tényező az agyvérzés, az agytrombózis, a szívinfarktus (akut miokardiális infarktus; AMI) („szívroham”), a szívelégtelenség, az artériatágulat aneurizma (pl. főverőér-tágulat aorta-aneurizma) és a perifériás artériás betegség esetén, és a krónikus vesebetegség egyik kiváltó oka.

A koszorúerek a szív vérellátásáért felelnek. A koszorúerek az egész szervezetben zajló érelmeszesedés részeként betegszenek meg. Az érelmeszesedés lényege a verőerek (artériák) falának megbetegedése. Lassan fokozatosan alakul ki, sokáig nem okoz tünetet. A kisebb erek, mint a szív koszorúerei, az érelmeszesedés folytán hamar beszűkülhetnek, vagy elzáródhatnak. A szűkület miatt romlik a szívizom vérellátása, így a szívizomsejtek nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot. A beszűkült koszorúerek veszítenek rugalmasságukból, és nehezebben tartják a lépést a szív fokozott oxigén- és tápanyagigényével az esetleges fizikai erőkifejtéskor.

A szívinfarktus a szívizom egy részének elpusztulása a vérellátás elégtelenné válása miatt. A szívinfarktus kialakulásakor egy vérrög hirtelen elzár vagy erősen beszűkít egy artériát a szívben. Tünetei lehetnek: szorító, kisugrzó fájdalom a mellkasból, légszomj, verejtékezés, ájulás, hányinger, hányás.

Szívelégtelenség (másképpen congestív szívelégtelenség), azt jelenti, hogy szíve nem képes a szervezet tápanyag és oxigén igényét kielégítő mennyiségű vért pumpálni. A szívelégtelenség tipikus esetben krónikus betegség, lassan, fokozatosan alakul ki. Mivel a szív nem tud megfelelő mennyiségű vért pumpálni a szervezetbe, nem ürül ki elég gyorsan a vér, megnehezedik a vér visszaáramlása a szervezetből a szívbe, emiatt pedig a májban, a hasban, az alsó végtagokban és a tüdőben panghat a vér. Innen kapta ez a betegség „a pangásos szívelégtelenség” nevet. A pangó vér légszomjhoz, fáradtsághoz és bokák bedagadásához vezethet. Tünetei: gyengeség, fáradtság, légszomj, lábszár, boka duzzanata, étvágytalanság, hasűri folyadékgyülem.

A ritmuszavarok nem mindenkinél okoznak tüneteket. A ritmuszavarok egy része kellemetlen lehet, de főként egészséges szív esetén nem mindegyik jelent veszélyt és nem feltétlenül szükséges speciális kezelés, más esetekben azonban súlyos probléma álla háttérben. Ezt azonban csak kardiológiai kivizsgálással lehet eldönteni. A ritmuszavar lehet: magas pulzus- tachikardia: ilyenkor 100/perc felett ver a szív, lehet alcsoany pulzus-bradikardya: 60/perc alatti a pulzusszám, Lehet extra szívdobbanás-extrasystole. Mivel a szívritmuszavar sokféle lehet a tünetek is szerteágazóak.

Szívbillentyűk betegségek általában két félék lehetnek: a billentyűk nyílásának beszűkülése a szívben létrejövő kóros nyomásviszonyokhoz vezet, míg a billentyűk elégtelen záródása a vér visszaáramlását eredményezi, ami többletmunkát ró a szívizomra. Tünetei leggyakrabban a fáradékonyság, nehézlégzés, fulladás, szédülés, mellkasi fájdalom, csökkent terhelhetőség, szapora szívdobogásérzés vagy akár az ájulás és az eszméletvesztés is.